Ismerd meg a szakot!

Mi a humánökológia?

Az utóbbi fél évszázadban a társadalomtudományok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a társadalmi folyamatok és a természeti környezetben zajló drámai változások összefüggésének. Akik úgy gondolják, hogy az ökológiai válság egy civilizáció válsága, a magyarázatot elsősorban a társadalomelmélettől várják. A humánökológia olyan fogalmi kereteket alkot és olyan gyakorlati megoldásokat vizsgál, amelyek alkalmasak lehetnek a válság enyhítésére, ember és természet együttélésének megújítására. Foglalkozhatnánk sok más egyébbel is, azonban a 21. században az emberiség sorsát mindenekelőtt ez határozza meg.

A szak megalakulása

Azok a tudósok és művészek, akik a nyolcvanas évek végén a dunai vízlépcsők elleni tiltakozó mozgalomban találtak egymásra, tapasztalták, hogy gondolataikat a közvélemény értetlen csodálkozással fogadja. Magunk is éreztük, hogy meggyőződésünk rendszeres megalapozásra szorul. Úgy találtuk, hogy az életformák változatosságát védelmező törekvések hívószavaként az ökológia nyert polgárjogot különféle tudásterületeken. Tájékozódásunk eredményét szerettük volna megosztani az utánunk jövőkkel. A kutatómunka és az önképzés műhelyeként hoztuk létre 1994-ben a humánökológia programot az ELTE Bölcsészkarán, amely 1999-től a Szociológiai Intézet tanrendjén szakirányként jelent meg, 2011-től pedig mesterszakként működik az ELTE Társadalomtudományi Karán.

A szak aktuális híreit, eseményeit a Facebook oldalunkon követheted.

Mit lehet itt tanulni, és hol lehet elhelyezkedni?

Ha nálunk tanulsz, olyan jártasságot szerezhetsz a helyi társadalomban zajló folyamatok elemzésében, a fenntarthatóság igényeit kielégítő fejlesztési stratégiák kidolgozásában, amely iránt növekvő igény mutatkozik a kutatásban, a közigazgatásban, a civil szférában, valamint a médiumokban.

Főbb tudásterületek, amelyekkel a képzés során megismerkedhetsz:

  • településtudomány: a helyi társadalom élete és az épített környezet
  • társadalomelmélet: válaszkísérletek a globális környezeti válság kihívására
  • környezetgazdálkodás, környezetpolitika
  • az ökológiai gondolkodás lélektani, kommunikációelméleti és pedagógiai alapjai

A nálunk végzettek eddig nagyobbrészt az állami szférában találtak munkát, de akadnak olyanok is, akik civil szervezetnél, önkormányzatnál, az akadémiai szférában vagy éppen egyéni vállalkozóként kamatoztatják a szakon szerzett ismereteiket. Konkrét példákat ide kattintva találsz. Az egyik végzett hallgatónkkal készült miniinterjút a szakról a TáTK honlapján olvashatod.

A szakhoz kapcsolódó kutatások

MTA-ELTE LENDÜLET ÚJ VÍZIÓ KUTATÓCSOPORT

Az Antal Miklós vezetésével 2019-ben alakult kutatócsoport célja, hogy a munkaidő-csökkentés lehetőségének vizsgálatán keresztül olyan pozitív víziót tárjon fel, ami segít választ adni napjaink fenntarthatósági és jólléti problémáira. A projekt megközelítése ötvözi a közgazdaságtan, a politológia, a humánökológia, a munka- és szervezetpszichológia, valamint a szociológia módszereit. Részletek a csoport honlapján.

KISKÖZÖSSÉGI PROGRAM

Az ökológiai válságtól csak akkor szabadulhatunk meg, ha az egy helyen lakó emberek közötti együttműködés a mainál sokkal inkább előtérbe kerül. A program ökologikus helyi kisközösségek kialakulását segíti elő a Kárpát-medencében, mindenféle méretű településen. Olyan kisközösségekét, amelyek hozzájárulnak egy kevésbé környezetterhelő életmód kialakításához, az egy helyen lakó emberek közösséggé kovácsolásához, valamint a helyi gazdaság erősödéséhez. A Kisközösségi Program 2008 őszén indult, kutatási és akcióprogramként működik, szakmai vezetője Takács-Sánta András.

FENNTARTHATÓSÁG A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN

Az ELTE Társadalomtudományi Karán létrehozott Közös Örökségünk Kutatóműhely által folytatott vizsgálódások célja a fenntartható vidékfejlesztés lehetőségeinek és akadályainak feltárása. Meg akartunk ismerkedni a tájkímélő gazdálkodási kísérletek és közösségépítő törekvések résztvevőinek tevékenységével, indítékaival, társadalmi hátterével és fogadtatásával. A kutatás 2009-2010-ben folyt, a Norvég Finanszírozási Alap támogatásával.

A FENNTARTHATÓSÁG ERŐFORRÁSAI AZ IPOLYVÖLGYBEN

2012 és 2014 között, a Magyar Nemzeti Vidék Hálózat, a Nyitott Társadalom Intézet, a Campus Hungary és a Nemzetközi Visegrád Alapítvány támogatásával megvalósított kutatás, amely a fenntartható vidékfejlődés hazai feltételeit és esélyeit vizsgálta. Az eredményeket a Palóc jövő és a Vidékfejlesztés alulnézetből című anyagokban foglaltuk össze.

KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK

2013-ban, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács támogatásával végzett kutatásunk az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások megőrzése és fejlesztése terén előremutató helyi, közösségi fenntarthatósági kezdeményezések gyakorlatának megismerését és széles körben való megismertetésének előkészítését célozta.

A fenntartható vidékfejlesztés alapjai II. kutatószeminárium keretében készült, részben publikált kutatások listája itt található.