Bemutatkozás

S_DSCF8991Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, Empirikus Kutatások Intézete, Humánökológia mesterképzési szak

A szak aktuális hírei, eseményei az Aktualitások menüpont alatt és Facebook oldalunkon olvashatók.

Mi az, hogy humánökológia?

Az utóbbi fél évszázadban a humán tudományok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a társadalmi folyamatok és a természeti környezetben zajló drámai változások összefüggésének. Akik úgy gondolják, hogy az ökológiai válság egy civilizáció válsága, a magyarázatot elsősorban a társadalomelmélettől várják. A humánökológia olyan fogalmi kereteket alkot és olyan gyakorlati megoldásokat vizsgál, amelyek alkalmasak lehetnek a válság enyhítésére, ember és természet együttélésének megújítására. Foglalkozhatnánk sok más egyébbel is, azonban a 21. században az emberiség sorsát mindenekelőtt ez határozza meg.

Hogyan jött létre a szak?

Azok a tudósok és művészek, akik a nyolcvanas évek végén a dunai vízlépcsők elleni tiltakozó mozgalomban találtak egymásra, tapasztalták, hogy gondolataikat a közvélemény értetlen csodálkozással fogadja. Magunk is éreztük, hogy meggyőződésünk rendszeres megalapozásra szorul. Úgy találtuk, hogy az életformák változatosságát védelmező törekvések hívószavaként az ökológia nyert polgárjogot különféle tudásterületeken. Tájékozódásunk eredményét szerettük volna megosztani az utánunk jövőkkel. A kutatómunka és az önképzés műhelyeként hoztuk létre 1994-ben a humánökológia programot az ELTE Bölcsészkarán, amely 1999-től a Szociológiai Intézet tanrendjén szakirányként jelent meg, 2011-től pedig mesterszakként működik.

Mit lehet itt tanulni, és hol lehet elhelyezkedni?

A hallgatók olyan jártasságot szereznek a helyi társadalomban zajló folyamatok elemzésében, a fenntarthatóság igényeit kielégítő fejlesztési stratégiák kidolgozásában, amely iránt növekvő igény mutatkozik a kutatásban, a közigazgatásban, a civil szférában, valamint a médiumokban.

Főbb tudásterületek:

  • humánökológia: kölcsönhatások a természeti és társadalmi rendszerekben zajló folyamatok között
  • településtudomány: a helyi társadalom élete és az épített környezet
  • társadalomelmélet: válaszkísérletek a globális környezeti válság kihívására
  • környezetgazdálkodás, környezetpolitika
  • az ökológiai gondolkodás lélektani, kommunikációelméleti és pedagógiai alapjai

A szakon végzett diákok eddig nagyobbrészt az állami szférában (pl. Herman Ottó Intézet, Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Alkalmazkodási Központ, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), kisebb részben civil szervezeteknél (pl. Magyar Máltai Szeretetszolgálat), illetve az akadémiai szférában (Swedish University of Agricultural Sciences) találtak munkát.

Az egyik végzett hallgatónkkal készült miniinterjú a szakról a TáTK honlapján olvasható.

Kutatási területek

Az elmúlt években a szakhoz kapcsolódóan a következő empirikus kutatások folytak és folynak:

  • 2008- : Kisközösségi Program [kiskozossegek.hu] – ökologikus helyi kisközösségek kutatása és segítése (szakmai vezető: Takács-Sánta András)
  • 2009-10: Fenntarthatóság a vidékfejlesztésben – a Norvég Finanszírozási Alap támogatásával (Lányi A.– Farkas G. szerk. Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható? L’Harmattan Bp. 2010 ill. Magyar Szociológiai Szemle 2010/2; lásd itt)
  • 2011: Fenntartható közösségek – a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatalával (a JNO 2011 évi jelentése, Pannonhalmi nyilatkozat 2011)
  • 2012-2014: A fenntarthatóság erőforrásai az Ipolyvölgyben – a Magyar Nemzeti Vidék Hálózat, a Nyitott Társadalom Intézet, a Campus Hungary és a Nemzetközi Visegrád Alapítvány támogatásával (Lányi A.– Farkas G. szerk. Palóc jövő, 2012; lásd itt; Lányi A. – Bertényi G. – Králl A: Vidékfejlesztés alulnézetből 2012; lásd itt)
  • 2013: Közösségi kezdeményezések – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács támogatásával (Kajner P. – Lányi A. – Takács-Sánta A. szerk: A fenntarthatóság felé való átmenet jó példái Magyarországon; lásd itt)